Az energiatárolás kulcsszerepet játszik a megújuló energiák hasznosításában, a villamosenergia-piac stabilizálásában és a jövő energiarendszerének kialakításában. Ezen piaci robbanás előtt áll Magyarország: már a következő 12 hónapban komoly változásoknak lehetünk tanúi. Többek között erről beszélgettünk Luczay Péterrel, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével, de szóba került az is, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni, amikor beruházunk egy energiatárolóba.
Az Alstom mátranováki forgóvázkeret gyára 6600 négyzetméternyi napelem telepítésével zöldíti áramfelhasználását - közölte a társaság. A 1,5 megawatt kapacitású napelempark évente a gyár áramfogyasztásának több mint 20 százalékát biztosítja majd megújuló energiaforrásból.
Egyre nagyobb jelentősége van az energiatárolásnak Magyarországon – hangzott el Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár beszédében az MVM Csoport litéri gázturbinás erőművében tartott ünnepélyes átadón. Az eseményen két új energiatároló hivatalos átadására került sor, melyek összesen 5 milliárd forintos beruházással valósultak meg.
A zöldenergiára való teljes áttérés a 21. század egyik kiemelt célkitűzése. A történelem során több alkalommal is lezajlottak már energiaátmenetek, ám a mostani elképzelések egy olyan irányváltást feltételeznek, amely egyedülálló volna az emberiség eddigi történetében.
A biogáz és a biometán nem csupán fenntartható energiaforrások, hanem kulcsszerepet játszhatnak a körforgásos gazdaság, a vidékfejlesztés és az energiabiztonság megerősítésében is. De hogyan válhatnak ezek az energiahordozók a magyar és az európai energiarendszer megújulásának meghatározó tényezőivé? A lehetőségekről Harmen Dekkerrel, az Európai Biogáz Szövetség elnökével és Simon Anitával, a Nemzeti Biometán-Biogáz Zöldenergia Iparági Egyesület elnökségi tagjával beszélgettünk.
Az Energiaügyi Minisztérium 13 milliárd forintos keretösszeggel indítja a Jedlik Ányos Energetikai Program új pályázatát, amely innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket támogat hazai vállalkozások számára - jelentette az Energiaügyi Minisztérium.
Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.
A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait, de a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez is ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők és a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Június első napjaiban már meg is érkezett Magyarországra a kánikula, ami a hűtési igényt és az egyre terjedő légkondicionáló berendezések használatát is felpörgetheti. Az erősödő áramigény a piaci villamosenergia-árakat is felfelé hajtja, így a nyári időszakban emelkedhetnek a jegyzések és az extrém ártüskék kialakulásának esélye is megnő. A tavalyi nyárhoz képest ugyanakkor egyelőre nem jeleznek előre érdemi drágulást a határidős piaci árak.
A Jedlik Ányos Energetikai Programban elsőként a távhőtermelők és -szolgáltatók igényelhetnek támogatást a szektor zöldítéséhez, működési hatékonyságának javításához; a szerdán közzétett végleges felhívások alapján 2025. június 18-tól nyújthatnak be pályázatot az összesen 96 milliárd forintos keretösszegű forrásra - hívta fel a figyelmet Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
Kettős légköri szennyeződés fogta vissza a napenergia-termelést Észak-Afrikában és Dél-, illetve Kelet-Európa bizonyos részein május közepén. A szaharai por és a kanadai erdőtüzekből származó légköri részecskék a napsugárzás csökkenéséhez és a napelemek szennyeződéséhez vezettek a május 16-21-i időszakban az érintett térségben - köztük Magyarországon is.
Az energiabiztonsági megfontolások, az időjárásfüggő megújuló energia terjedése, a klímapolitikai vállalások, a hagyományos áramtermelő technológiákhoz képest kedvezőbb gazdaságosság, valamint az új támogatási rendszerek mind arra mutatnak, hogy az európai akkumulátoros energiatároló piac ipari méretű szegmensében óriási növekedés jöhet a következő években.
Alaposan felgyorsult a magyar villamosenergia-rendszerben működő akkumulátoros energiatároló kapacitás növekedése: az idei év első négy hónapjában több mint megkétszereződött az akkumulátorok beépített teljesítőképessége.
A francia energiaipari EDF vállalat bejelentette, hogy 2027. május 31-én végleg leállítja az ország egyik utolsó szénerőművét.
Az Európai Unió tagállamai jelentős előrelépést értek el a 2030-as klímacélok teljesítése terén, de több területen további intézkedések szükségesek – derül ki az Európai Bizottság friss, szerdán közzétett értékeléséből. A kibocsátás csökkentése 37 százaléknál jár az 1990-es szinthez képest, és a megújuló energia részaránya is közelíti a kitűzött célt, de az energiahatékonyság és a klímakockázatok kezelése terén még nagy a lemaradás. Brüsszel hangsúlyozta, hogy a papíron vállalt ambiciózus célokat konkrét intézkedéseknek kell követniük, különösen a tiszta technológiák és a hálózati modernizáció területén. Az elmúlt évek klímavészhelyzetei már 163 milliárd eurós veszteséget okoztak az EU-nak, így a késlekedés gazdasági és társadalmi kockázatai is egyre súlyosabbak. A következő 1–2 év kritikus lesz a célok megvalósítása szempontjából, miközben az EU már a 2040-es klímacélok előkészítésén dolgozik.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Teheráni lakosok már az ajatollah halálát kívánják.
Hétfőn jöhet a további áremelkedés.
Működött az Arrow és a THAAD.
Ismét hatossal kezdődhet az üzemanyagár.
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
